A köztes kompromisszum

Nekem egy olyan kapcsolatot sikerül már közel öt éve működtetnem, ami a kezdetekkor szinte mindenki által halálra volt ítélve. Az összes rokonom, családtagom és barátom elmondta ugyanis, hogy tizenöt év korkülönbség bizony áthidalhatatlan idő, és nem fog működni a kapcsolatom a most már férjemmel. Hát elég rendesen rájuk cáfolunk, ugyanis még mindig, a mai napig is tökéletesen működünk együtt, hihetetlen boldogok vagyunk. Most költöztünk be a közös kertes házunkba, ahová nemsokára érkezik egy kutya is, egyszóval ha így viccesen lehet fogalmazni, akkor családot is alapítunk. Persze gyereket is szeretnénk majd, de én azzal még szeretnék pár évet várni. Egyszóval nálunk működik a nagy korkülönbség ellenére is a dolog, hiszen rendkívül fiatalos a férjem, és egyáltalán nem a saját korosztálya életmódja szerint él.

A vicces az, hogy én inkább hagyományőrzőbb vagyok mint ő. Ez abban is kiütközik, hogy most szeretnék a falra valamilyen díszt tenni. A virág nálunk nem lehetőség, mert nem igazán érzik jól magukat csak a nagyon szívós fajták, azokat pedig nem lehet falra tenni. Nekem nagyon tetszene valamilyen festmény, de a férjem modernebb szemléletű és hallani sem akar semmilyen festményről. Én viszont a képeket nem szeretném az album helyett a falon látni, ezért hát most abban maradtunk, hogy a tökéletes köztes megoldás egy vászonkép lesz, amit már meg is rendeltünk a szalaibalazs.hu oldalról. Remélem, hogy ez a gyönyörű Balaton vászonkép jól fog majd mutatni. Biztos vagyok benne hogy nagyon szép lesz, mert a családban már van több vászonkép is innen, és mindenki tökéletesen meg van vele elégedve. Már alig várom hogy megérkezzen és feltegyük a helyére.